Manapság sokan, sokféleképpen tagadják a Szentírás hitelességét: van, aki azt mondja, hogy középkori, maradi butaság a Biblia meséire hallgatni; aztán van, aki valamennyire elhiszi, hogy a Szentírás Istentől sugallmazott, de úgy gondolja, hogy annak könyvei különböző korokban élő szent írók bölcselkedő írásaiból vannak összerakva és kánonba szedve; és van, aki azt hiszi, hogy a Szentírás csupán lelki, tanító történetek gyűjteménye, és azoknak nem sok közük van a valós történelemhez. De lehetnek másféle vélemények is, amelyek a Szentírás hitelességét tagadják... Miért van mindez? Mert mára már megfogyatkozott az élő hit, és a mai ember mindent megkérdőjelez. Minden csak egy story, egy mese, akárcsak az internetes videó streaming csatornán...
Talán segíthet az, ha elgondolkodunk néhány szentírási részen, mert azokat olvasva felvetődhetnek bizonyos kérdések...
Miért töltötte ki hússal?
A Teremtés könyvében olvashatjuk azt a részt, amikor Isten látta, hogy nem jó Ádámnak egyedül lennie, és elhatározta, hogy segítőtársat teremt neki. Ekkor Isten megteremtette Évát Ádám oldalbordájából...
(Ter 2:20-23) De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.”
Ha ez csak egy mese, vagy csak egy szimbolikus, tanító jellegű és kizárólag lelki vonatkozású történet, akkor a dolog egyszerű: Isten megteremtette az embert; férfinak és nőnek teremtette őket; az asszony a férfihoz tartozik, mert az oldalbordájából lett; stb, stb... De van ott a történetben egy furcsaság. Miért tér ki az írás arra a részletre, hogy mi történt a kivett oldalborda helyével? Egy narrator, amikor mesél, általában filmszerűen követi az események fonalát, és nem fordul vissza az esemény filmkockáin, mozzanatain, csakis akkor, ha valami részletet akar tisztázni. Az esemény filmje a következő: Ádám elalszik, kiveszik az oldalbordáját, valahová elkűlönítik azt, és az oldalborda csontjából meg a rajta lévő húsból formálódni kezd az asszony teste. De a történet itt megáll egy pillanatra, visszafordul Ádám megnyitott oldalához, és látjuk lelki szemeinkkel, hogy az odalborda helyének ürege kitelik hússal és behegged. Miért volt fontos feljegyezni ezt az írásokban?...
Egy vagy két teremtéstörténet?
Általában két teremtéstörténetről beszélnek. Sőt, a Szent István féle szentírásban, még ilyen alcímet is olvashatunk a (Ter 2:4-25) rész előtt: A második teremtéstörténet... Meg kell jegyzezni, hogy ezek az alcímek nem részei a Szentírásnak, hanem csak olyan beszúrt megjegyzések, mint a lábjegyzékek. Azt is állítják egyesek, hogy a (Ter 1:1-31; 2:1-3), vagyis az első teremtéstörténet, csak a babilóni fogság idején született, és később rakták oda a Tóra elejére. Állítólag, a babilóni fogság ideje alatt, a zsidó papság inspirálódott a káldeus csillagászati tudományokból, pogány kultuszokból, és írtak egy kozmológiai bekezdést a Tórának, hogy legyen egy őstörténeti bevezetője. Csakhát egy baj van... Az úgynevezett első és a második teremtéstörténet között nincs semmiféle átfedés. Akkor beszélhetnénk két teremtéstörténetről, ha a két rész ugyanazokat a dolgokat írná le, csak másképpen... Itt azonban az első rész leírja a teremtés kezdetét makro, kozmológiai perspektívából, míg a második rész leszáll a földre, és leírja a teremtés folytatását mikro szempontból, megírva a részleteket, egésszen Ádám oldalbordájáig. Akkor hát két terentéstörténet van, vagy egy teremtéstörténet két felvonásban?...
Ki számolta meg Ádám éveit?
Ádámot Isten az eredeti szentség állapotában teremtette. Halhatatlan volt, és halvány fogalma sem lehetett arról, hogy az embernek kora is lehet. Az ősbűn után azonban az ember halandóvá vált. Azon a napon, amelyen evett a tiltott fa gyümölcséből, meg kellett halnia (Ter 2:17). Ettől a naptól fogva indulhatott el Ádám éveinek az idexe... De hát ki számolta meg Ádám éveit? Ő maga? Minden hónap vagy év után karcolt egy jelet valamilyen sziklára, mint Robinson Crusoe? Vagy talán Éva számolta meg? Minden évben csinált Ádámnak egy születésnapi tortát és ráírta, hogy hány éves? Hiszen még a mi korunkban is éltek távolkeleten olyan öregek, akiknek a korát senki sem tudta pontosan. Egyesekről azt is állították, hogy akár 170 évesek is lehettek. Nem így hiszem... Ádám korát bizonyára az Úr mondta meg Mózesnek személyesen, és Józsué, aki Mózes szolgája volt, lejegyezte a könytekercsbe...
(Kiv 33:11) Az Úr pedig beszélt Mózessel, szemtől szembe, úgy, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni. Aztán Mózes visszatért a táborba, de szolgája, az ifjú Józsue, Nún fia nem távozott a sátortól.
Az Úr Jézus azt mondta, hogy a barátainak mindent elmond (Jn 15:15). Vajon, akkor az Úr nem mondott el mindent Mózesnek az ég és a föld teremtésétől kezdve, Ádámról meg az ősatyákról, egésszen Ábrahám, Izsák és Jákób idejéig?...
Akkor hogyan lehetett volna gyermeke?
A Teremtés könyvében olvashatunk az ősatyákról (Ter 5). Láthatjuk, hogy a vízözön előtti időkben az ősatyák átlag életkora úgy 900 év körül volt. Amikor erre rákérdezünk, akkor egyesek azt válaszolják, hogy azok az évek másképpen voltak számolva. Szerintük az emberek akkor is nagyjából annyit éltek, mint manapság, csak akkor holdévekben, vagy valami másféle években számoltak. Igen ám de baj van, mert nem csak az van lejegyezve, hogy hány évet éltek, hanem az is, hogy hány éves korukban született az első fiuk...
(Ter 5:12-14) Kenán 70 esztendős korában nemzette Mahalaleelt. Kenán Mahalaleel születése után még 840 évig élt, és fiai meg lányai születtek. Kenán egész életkora 910 évet tett ki, akkor halt meg.
Tudjuk, hogy egy időszámítás mindig lineáris, és egy bizonyos korban, mindig ugyanazt az időmértéket használták. Ugyanez volt a szent író idejében is. Hát akkor osszuk el Kenán életidejét mondjuk tízzel, hogy könnyebb legyen számolni. Így Kenán életideje már elfogadható lesz a mai mérték szerint. Így hát Kénán 91 évet élt. Igen ám, de ez esetben, Kénán az első fiát 7 éves korában nemzette, ez pedig lehetetlen... Ugyanezt a számítást elvégezhetjük a többi vízözön előtti ősatyánál is. Talán mégiscsak ismerte Mózes a csillagászati éveket, és az ősatyák tényleg 900 év körüli kort értek meg?...
Miért csökkentek fokozatosan az életkorok?
Habár van olyan ősatya is aki kevesebb mint 800 évet élt, de azért igaz az, hogy a vízözön előtti ősatyák átlag életkora közel 900 év. Noé után azonban azt láthatjuk, hogy ez az átlag életkor megfeleződik, és kb. 450 év lesz (Ter 11:10-17). Továbbá, láthatjuk, hogy Peleg idejétől kezve, az életkor megint megfeleződik, és kb. 225 lesz... Mi történt itt? Az első feleződésnél a vízözön volt, a másodiknál pedig a Bábeli nyelvzavar. Honnan tudjuk, hogy a Bábeli nyelvzavar Peleg idejében történt? Mert az ő idejében osztották fel a földet...
(Ter 10:25) Hébernek meg két fia született: az egyiknek a neve Peleg – azért, mert az ő napjaiban került felosztásra a föld –, a testvérének neve pedig Joktán.
Miért kellett felosztani a földet? Mert a nyelvzavarral létrejöttek a nemzetek.
Miért történt meg mindez? Mert az isteni átok miatt csökent az éltető őserő? Az ember szakított a tiltott fáról és halandó lett: életkora 900 év lett. Az emberek megszaporíttották a bűnt és jött a vízözön: életkora 450 év lett. Az emberek újból elfordulnak Istentől, és égig érő tornyot akartak építeni: az ember élete 225 év lett... Miért? Talán azért, mert Isten 120 évre korlátozta az ember életkorát?
(Ter 6:3) Isten ekkor így szólt: »Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!«
(MTörv 34:7) Százhúsz esztendős volt Mózes, amikor meghalt; szeme nem volt homályos és fogai nem mozogtak.
Talán mégiscsak másképpen volt az emberiség története, mint ahogyan azt a világi evolucionista és földtörténeti tudományok azt előadják?...
Hogyan állt meg a nap az égen, vagy hogyan fordult vissza az árnyék?
Olvashatjuk a szentírásban, hogy Józsué, amikor küzdött az ígéret földjén a pogány népek ellen, parancsolt a Napnak és a Holdnak, hogy álljanak meg...
(Józs 10:12-14) Akkor így szólt Józsue az Úrhoz, azon a napon, amelyen az Úr kiszolgáltatta neki az amoritákat –, Izrael szeme láttára fölkiáltott: „Nap, állj meg Gibeon fölött, s Hold, Ajalon völgye fölött!” S a Nap megállt, a Hold is megállt, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein. De nincs-e megírva az Igazak könyvében? A Nap megállt az ég közepén, s csaknem egy egész napig halogatta lenyugtát. Se azelőtt, se azután nem volt még egy olyan nap, amelyen az Úr hallgatott volna embernek a szavára.
Jézus, Sirák fia ezt írja könyvében Jozsuéről:
(Sir 46:4) Nemde még a nap is megállt intésére, s egy napból kettő lett?
Hát akkor, vajon az ősrobbanás hajtja az égitesteket? Vagy talán, az ember kérésére, az Úr akár meg is megállíthatta azokat?...
Amikor Hiszkija király megbetegedett és a próféta közölte vele, hogy meg fog halni, akkor a király a fal felé fordult könnyezve, és könyörgött az Úrhoz. Ekkor az Úr meghallgatta imáját, és megtoldotta az ő életét 15 évvel. Azt a jelt adta erre, hogy az árnyék visszafordult Ácház napóráján ...
(Iz 38:7-8) Ez legyen neked a jel az Úrtól, hogy megtartja adott szavát: Nos, visszatérítem az árnyékot annyi fokkal, amennyit már lement a nap az Acház-féle lépcsőfokokon, vagyis tíz fokkal.” Vissza is tért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már lement.
Vajon nem az Úr tartja fenn és mozgatja a világmindenséget? Vajon nem mozgathatja vagy állíthatja meg azt tetszése szerint? Vajon nem Ő választja szét a csilkagos univerzum függönyét, hogy letekintsen a földre és majd egykor eljőjjön angyalaival?...
Hogyan lehet tíz hónap?
Salamon király imádkozott bölcsességért, hogy jól kormányozhassa a népet, és kapott olyan bölcsességet, amilyen nem volt sem előtte, sem utána a földön. A bölcsesség dicséretében azt írja, hogy mindent megismert, ami a látható és láthatatlan, természetes és természetfeletti, testi vagy szellemi. És mégis azt írja saját emberségéről, hogy Isten őt tíz hónap alatt formálta meg...
(Bölcs 7:1-2) Én is halandó ember vagyok, mint a többi; és a föld első ivadékának utóda. Anyám méhében öltöttem testet. Tíz hónap alatt álltam össze a vérében a férfi magvából, az egyesülés gyönyörétől kísérve.
Tehát, nem kilenc hónap alatt, hanem tíz hónap alatt. Vajon, hogyan számolta Salamon a hónapokat? A zsidó időszámítás hónapjai 29 vagy 30 naposak. Akkor 10 hónap lehet kb. 295 nap. De ma tudjuk, hogy a terhesség ideje kilenc hónap, vagyis kb. 255-266 nap. Azonfelül, nem azt írja, hogy az anyja méhében állt össze, hanem az anyja vérében... Akkor vajon, Salamon már az anyja petesejtjének kialakulását is, amelyből aztán formálódott a megtermékenyítés által, saját szeméjéhez vonatkoztatja? Ez azt jelenthetné, hogy minden női petesejtre tekinthetünk úgy, mint egy poteciális megszületendő személyre, és a megszületett ember élete már a petesejtben megkezdődött?...
Miért várta meg az angyal Mária válaszát?
Az angyali üdvözlet alkalmával, miután az angyal átadta az üzenetet Máriának, és válaszolt Mária kérdésére, várhatólag az angyalnak el kellett volna távóznia, de az nem ment el, hanem várt. Csak azután távózott, miután Mária kimondta igenlő válaszát...
(Lk 1:38) Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.
Miért volt fontos megjegyezni ezt a részletet? Mert az angyal nemcsak egy üzenetet hozott, hanem egy felkérést is egy nagy hivatásra. Máriának válaszolnia kellett, mert Isten senkit sem kényszerít, hanem meghív. E meghívásra adott válaszra várt az angyal. De miért nem közvetlenül az Úr hívta meg Máriát? Vajon a mai hivatásokat közvetlenül az Úr adja az ember szívébe, vagy ma is angyalok közvetítik a meghívást?...
Hogyan mondhatják Dávid Urát az ő fiának?
Van a Szentírásban két nemzetség táblázat, amely az Úr Jézushoz vezet (Mt 1: 1-16; Lk 3:23-38). De az, akire mutat ez a nemzetség táblázat, az volt Dávidnak Ura és segítője. Dávid pedig tízezreket győzött le Ura segítségével, és uralkodott ellenségein (1Sám 11:21)...
(Lk 20:41-43) Ekkor ő kérdezte meg tőlük: Hogyan mondhatják Krisztust Dávid fiának, amikor maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: "Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!" (Zsolt 110:1)
Mk 12:37 Ha maga Dávid Urának nevezi őt, akkor hogyan lehet a fia?« S a hatalmas tömeg szívesen hallgatta őt.
Vajon nem ez az Úr volt az, aki beszélt a többi prófétával is? Nem Ő beszélt Mózessel is, akinél nem volt nagyobb próféta Izraelben, mert az Úr szemtől szembe beszélgetett vele, mint a barátjával?...
Hogyan tért vissza Illés?
Ma erre sokan azt mondják, hogy létezik reinkarnació... Butaság. Hiszen meg van írva, hogy az ember egyszer él, és utána meg kell halnia és meg kell jelennie Isten ítélőszéke előtt (Zsid 9:27). Illés és Keresztelő János két különböző személy. Mégis, az Úr Jézus Illésnek nevezi Keresztelő Jánost...
(Mt 11:14) S ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie.
Akkor hogyan lehetséges ez? Vajon itt nem az Illés lelkéről van szó?
(2Kir 2:9) Amikor átértek, Illés azt mondta Elizeusnak: „Kérj valamit, mit tegyek még meg neked, mielőtt elválok tőled!” Elizeus így felelt: „Hát akkor szálljon kétannyi rész rám a lelkedből!”
Tudjuk Mózes példájából, hogy Isten szakított az ő lelkéből, és adott abból a 70 vénnek...
(Szám 11:25) Ekkor leszállt az Úr a felhőben, szólt hozzá és elvett abból a lélekből, amely Mózesen volt, s odaadta a hetven férfinak.
Akkor itt az ember teremtett lelkéről van szó, vagy Isten Lelkéről mely rászáll az emberre, és felkeni bizonyos szolgálatra? Vajon, ma is vannak Illések, akik az Illésnek adott lélek által szolgálnak?...
Mi történt Mózes holttestével?
Tudjuk, hogy Mózes vétett, és ezért nem léphetett be az ígéret földjére. Az Úr felvitte őt a hegyre, és onnan mutatta meg neki azt a földet, amelyre negyven éven át vezette Izraelt (MTörv 34:1-4). Utána Mózes meghalt, és az Úr eltemette őt Moáb földjén (MTörv 34:5-6). De ezzel nem ér véget a történet, merthogy Judás apostol egy titkot tárt fel előttünk. Szent Mihály arkangyal tusakodott az ördöggel, aki valószínüleg a bukott angyalok vezére, Mózes teste fölött...
(Jud 1:9) Pedig Mihály főangyal, amikor az ördöggel vitatkozott és viaskodott Mózes teste miatt, nem mert káromló ítéletet kimondani ellene, hanem azt mondta: »Büntessen meg téged az Úr!«
Vajon miért vitatkozott két hatalmas angyal egy holttest miatt? Mit akarhattak? Tudjuk, hogy a Tábor hegyén, az Úr Jézus megdicsőülésekor, megjelent ott Mózes és Illés (Mt 17:1-7). Egyforma színben jelentek meg, ugyanabban a formában. De tudjuk, hogy Illés nem halt meg, hanem testestől ragadtatott fel az égbe, tüzes szekéren. Mózes pedig meghalt, és a testét az Úr eltemette Moáb földjén. És mégis, Mózes ugyanúgy jelenik meg színében, mint Illés. Nem lehet az, hogy az Úr, Szent Mihály arkanyalt azért küldte el Mózes testéért, hogy megdicsőítse? Nem ezért viaskodott az ördög vele, hogy ezt megakadályozza?...
Héhoch vagy Illés?
A Jelenések könyvében olvashatunk a két tanúról, akik majd eljönnek, hogy tanúságot tegyenek az Úrról, és gyötörjék a hitetlen embereket. Ezeket majd megölik őket, és három és fél napig ott fognak heverni a nagyváros utcáján. Utána feltámadnak és felemeltetnek az égbe...
(Jel 11:3-12) Két tanúmnak meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessenek bűnbánatot.” Ők a két olajfa és a két gyertyatartó, amely a föld Urának színe előtt áll. Ha valaki ártani akar nekik, tűz csap ki szájukból, és elpusztítja ellenségeiket. Mert aki ártani akar nekik, annak így kell elpusztulnia. Hatalmuk van, hogy bezárják az eget, hogy küldetésük idején ne essen az eső. Hatalmuk van arra is, hogy a vizet vérré változtassák, és annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. Amikor befejezik tanúságtételüket, a vadállat feljön a mélységből, harcra kel ellenük, legyőzi és megöli őket. Holttestük ott hever majd a nagyváros utcáján, amelyet átvitt értelemben Szodomának és Egyiptomnak neveznek, ahol Urukat is keresztre feszítették. Holttestüket sokan fogják nézni a népek, törzsek, nyelvek és nemzetek közül három és fél napon át, nem engedik, hogy tetemüket sírba tegyék. Ezen a föld lakói ujjonganak és vigadnak, és örömükben ajándékot küldenek egymásnak, hiszen ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak. De három és fél nap elteltével az Istentől az élet lehelete szállt beléjük, és talpra álltak. Akik látták őket, azokat nagy félelem fogta el. Az égből hangos szózat hallatszott: „Gyertek fel ide!” S ellenségeik szeme láttára egy felhőn fölszálltak az égbe.
Erre a két tanúra egyesek azt mondják, hogy Hénoch (Énok, Járed fia) és Mózes. Itt azonban van egy probléma. A két tanú lelkéről és annak hatalmáról kapunk egy leírást. Hatalmukban áll bezárni az eget, hogy eső ne essen, és hatalmukban áll, hogy a vizet vérré változtassák. Ugyan kinek volt a szentírás igéi szerint hatalma a vizet vérré változtatni? Hát nem Mózesnek? És vajon kinek volt hatalma, hogy bezárja az eget, hogy eső ne essen a földre? Hát nem Illésnek? Akkor hát ez a két tanú miért nem lehetne Mózes és Illés? Nem ez a két olajfa és a két gyertyatartó, amelyekről Zakariás próféta írt? Hát nem ők azok, akik az Úr Jézusnak megjelentek a Tábor hegyén? Vajon nem ők azok, akik az Úr Jézus jobb és baloldalán ülnek majd a mennyben (Mt 20:23)?...
Urunk Jézus, nélküled semmit sem tehetünk. Add nekünk a Szentlélek hét ajándékát, hogy higgyünk, értsünk, lássunk, bátorkodjunk és törekedjünk szent igéid szerint. Ámen.
