Az ördög harapófogója

Az egyház, apostoli Anyaszentegyház, mely befele szűli gyermekeit... Az apostolok fundamentumára épült, akik kézrátétellel püspököket szenteltek fel a helyi egyházak élére. Az apostoli folytonosság abban áll, hogy minden püspök, hivatala szerint, visszavezethetõ kézrátételek által az apostolokra. És vannak a pásztorok, és a vannak legeltetettek...

Az ördög harapófogója abban áll, hogy amint a harapófogónak két pofája van amivel szorít, úgy a pásztorokat is két szorítással szorongatja az ördög. Az egyik pofája ennek a harapófogónak a papság megkísértése. Addig kísérti, addig támadja az ördög a papságot, amíg meg nem rontja õket egyenként, s aztán közösségileg is. A másik pofája ennek a harapófogónak a botrányok és a hívek felháborodása a botrányok láttán... Egyik felõl ott van a pásztorok elesettsége és a másik felõl a legeltetettek felháborodása...

Egyesek beszélnek arról, hogy “állj be a résbe”. Hát, az nem olyan könnyû dolog… Nem könnyû, mert ez nem csak egy rés, nem csak egy repedés a falon, hanem ez az ördögi harapófogó pofáinak szorítása...

Mi az amit tehetünk, hogy csökkentsük ezt a szorítást? Két dolgot:

- Imádkozni a papságért, hogy enyhüljön a harapófogó kísértés felőli pofája;

- Felhagyni a papság bűneinek ostorozásával, hogy enyhüljön a harapófogó hívek háborgása felőli pofája.

Ha mindkettõt nem is tudjuk megtenni, de legalább az örökös negatívumokra való rámutatást kellene mellőzni...

Nekünk a magunk életszentségét kell megélnünk. Nekünk az örömhírt kell hirdetnünk, Isten szavának ismeretét az emberek között... Nincs semmi haszon Isten országára nézve, ha folytonosan a negatív egyházpolitikai hírek meg botrányok özönlenek. Mellőzzük ezeket... Gondoljunk arra, hogy utánunk is jönnek emberek, és ők is meg kell hallják Isten örömhírét.