2008. február 7., csütörtök

A sün imája

A sün imája

Igen, Uram,
én szúrni szoktam!
Az élet nem könnyű,
azt Te is tudhatod...
Azért van tele a hátam!
A tüskékről beszélek,
s köszönetet mondok értük.
Te legalább megértetted
természetem, amikor ilyen
tüskebokorral láttál el.
Különben hogyan védekeznék?
Miért nem hagynak nyugton,
mikor látják gondterhelt
képem,
amint nyomozok
a nagy csigák után,
amelyek letarolják a vetéseket?
Ó, ha egyszer
kényemre-kedvemre
bezárkózhatnék
remete életembe!
Ámen.

( forrás: Agora levelzõ lista)



Válasz a sün imájára

Te sün, te sün,
Ne sirj és ne bánkódj,
Csak szúrj és szúrj...
Szúrjad e gonosz nemzedéket,
Amely eltért a jogtól,
Az igazsától, meg a szeretettõl,
Az istenfélelemtõl,
És az örök szövetségtõl.
Valóban, az élet nem könnyû.
Hisz meg van írva,
Hogy az utolsó napokban,
Nehéz idk állnak be.
Ismerem minden tüskédet,
És tudom, hogy miért
Mereszted azokat,
Miért állnak ezer irányba.
Amikor senki sem ért meg,
Számithatsz rám,
Mert Én veled vagyok.
Amikor vidámak,
És oktalanul vigadozók
Vesznek körül,
Kik üres fejjel,
szent orcátlansággal hallalujáznak,
Te maradj csak szomorú,
És sirj,
Mert akkor vagy boldog.
Vadásszad, irtsad a gilisztát,
Meg a kert minden ártó bogarát,
Mely a gyümölcsöst pusztítja,
Mert minden nap fáj,
Sajog érte a szívem.
Nem vonulhatsz vissza,
Nem rejtõzhetsz remeteségbe,
Mert a damaszkuszi úton a helyed,
Míg csak meg nem nyugszol Bennem.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése