Én tapasztalatból tudtam, hogy ha a feleségem valami ilyent álmodik,
akkor az a Szentlélektõl van. Itt valami történik az egyházban… Hamar
nekiszöktem az internetnek és elkeztem keresni, hogy lám mi a pápa
programja. Még én is meglepõdtem, amikor láttam, hogy valóban, aznap, 2012 június 1-én, a pápa koncertre megy a milánói Scalaba.
Azt értettem, hogy a düledezõ falak az Egyház veszélyes állapotát
szimbolizálják, de arra, hogy ilyen nagy méretû az egyház omladozása, csak később
derült fény. Egyre gyorsabb ütemben érkeztek a hírek mindenféle botrányokról a
világ több részegyházából: az USA-ból, dél-amerikából, Írországból, Ausztráliából
stb. Aztán jött az IOR ( vatikáni bank) körüli zûrzavar, meg a pápai komornyik árulása. Ez a belső ember ( azóta már elhunyt), több mint 3000 dokumentum másolatát juttatta ki
a Vatikánból. Kikkel és kiknek?... Aztán nemsokára jött a pápa lemondása…
Egészségi okból? Na ná! Ki birná idegekkel, ezt a sok szörnyûséget? Ki birná
felvenni a harcot ezzel a sok árulóval? Jól tette, hogy lemondott… Majd az
Úr intézkedik más eszközökkel…
Azóta új pápánk van, új vizióval és egy rakás botránnyal. Elõbb voltak a megvitatások, aztán a zsinatok, aztán a paradigmaváltások, aztán a doktrina
változtatások, aztán meg eljutottunk a probléma gyökeréig. A probléma gyökere pedig
lényegében nem más, mint az Úrtól és az Õ tanításától, törvényeitől való elpártolás, amelynek egyenes
következménye a homoszexualitás döbbenetes térhódítása. Amint Szent Pál
megírta: mivel elhagyták Istent, Isten átadta õket szenvedélyeiknek:
(Róm 1:26-27) Ezért Isten átadta őket gyalázatos
szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést
a természetellenessel. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes
együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal
ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.
Az amerikaiakkal nem lehet packázni. Ők az innen elûzötteknek,
deportáltaknak, kivádorotaknak és függetlenségi háború gyõzteseinek
leszármazottjai. Ezért õk ma is fegyvert
viselnek, mindenkivel szembeszállnak, még az egyházzal ha kell is és rendet csinálnak. Ez történt a pennsylvaniai világi hatóságok tényfeltáró jelentésével is, ahol napvilágra hoztak mindent. Ez egy olyan történelmi pillanat,
amely tszunami módjára fog végigsöpörni az egész egyházon. Bíborosok, püspökök, egész egyházmegyék fognak bukni amerikában és nemcsak… Csak figyeljünk Németországra...
Megérett az idő, mert a közembertől a papig, a paptól a püspökig, a
püspöktõl a bíborosig, mindenki csak a vagyont és az élvezetet keresi. Nehéz, kegyetlen,
lelketlen idõket élünk...
(2 Tim 3:1-5) Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz
idők következnek. Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik
iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek,
összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek,
árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik,
mint az Istent; a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget
megtagadják. Kerüld az ilyen embereket.
Azok akiknek a hitet és a
krisztusi tanítást kellene átörökíteniük, veszedelmes eretnekségeket
csempésznek be a Tanítóhivatal tanításába. Megmásítják a katekizmust, az
egyházi törvénykönyvet és a zsinati szent dokumentumokat, hogy a tanítást a
saját romlott életükhöz igazítva, önmagukat igazolják. Ezekben a igékben Szent
Pál nem az egyszerû krisztuskövetõkre gondol elsõsorban, hanem azokra akik az
apostolok nyomdokaiba lépnek.
(2 Pét 2:1) De
voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek
hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek
becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors
pusztulást hoznak magukra.
Nekünk arra kell törekedjük, hogy visszatérve az egyház
rég megalapozott tanításához és hagyományához, megmaradjunk mint
szent maradék. A romlást nem tudjuk megállítani, de tudunk küzdeni a szentek
hitéért, hogy azoknak, akik tiszták, választottak, továbbadjuk a hitet és az
igazságot.
(Jud 1:3-4)
Szeretteim, miközben minden igyekezetemmel azon fáradoztam, hogy közös
üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek
a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott. Mert belopóztak
közétek bizonyos emberek, akiknek az ítélete régóta meg van írva: istentelenek,
akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják, és a mi egyedüli
uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust megtagadják.
Ennek a mai elpártolásnak, ami nem más, mint Isten
törvényeitõl, az igazságától és az isteni tanításától való gyökeres elpártolás, meg
kell történnie. Nem tudjuk és nem is kell megállítanunk ezt, mert mindez meg van írva és be kell következnie.
(2 Thessz 2:3-4) Semmiképpen
meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az
elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának,
az ellenségnek, aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek
neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy miként értette az Úr
Jézus, amikor azt igérte, hogy megõrzi a péteri sziklát és az Egyházat (Mt
16:18)? Nem tudjuk pontosan, de ha megígérte, akkor biztosan megtartja. Ha az Antikrisztus, a kárhozat fia, átveszi a spirituális
hatalmat, akkor lehet, hogy a szentszék is egy nagy megpróbáltatáson fog keresztülmenni,
amint az egész egyház is... Az egyház végsõ megpróbáltatásairól a katekizmus is
említést tesz:
KEK 769 "Az
Egyház (...) csak a mennyei dicsőségben válik majd tökéletessé", [185] Krisztus dicsőséges eljövetelekor. Addig
"az Egyház zarándokútját járja a világ üldözései és Isten vigasztalásai
közepette". [186] Itt a földön tudja, hogy számkivetésben van,
távol jár az Úrtól, [187] és az ország teljes eljövetelére vágyakozik,
az órára, "amikor Királyával a dicsőségben egyesül". [188] Az Egyház és általa a világ beteljesedése a
dicsőségben csak nagy megpróbáltatások árán valósul meg. Akkor majd
"az összes igazak Ádámtól, az igaz Ábeltől az utolsó választottig mind
összegyűlnek az Atyánál az egyetemes Egyházban".
Jómagam is azt látom
megoldásnak, hogy vissza kell térni oda, ahol eltévedtünk. Elõ kell venni a régi
zsinati dokumentumokat és katekizmusokat. Szerintem II. Vatikáni Zsinat nem volt teljesen téves és nem kell kiönteni a babát a mosdóvízzel,
de annak alkalmazása katasztrofálisnak bizonyult. Ez nem jelenti azt,
hogy konzervativok vagy fundamentalisták vagyunk. Nem, mi
csak normális krisztuskövetõk akarunk lenni, akik igazságban járnak és nem
szédelegnek mindenféle progreszív tévelygés szerint.
Ima: Urunk Jézus! Úgy tűnik bármit teszünk, bármerre lépünk, tévedünk. Add meg nekünk a bölcsesség lelkét, hogy felismerjük feladatunkat a mostani nehéz időkben. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése