2012. január 16., hétfő

Álom a 9/11-rõl

2001 agusztusának második felében volt egy álmom. Valami kirepített a világûrbe, úgy hogy egésszében láthattam a földkerekséget. A Földet nem kékes-fehérnek láttam, ahogy az ûrhajósok fotóin láthatjuk, hanem zöldes-barnásan meg kéken, úgy ahogy a térképeket színezik. A zöldes zónák a mezõket, a barnák a hegyeket és a kékek pedig az óceánokat ábrázolták. Amint a Földet szemléltem, New York-ot láttam világosan. Egésszen tisztán láttam Manhattant és a WTC két toronyépületét. Amint a két tornyot szemléltem, azt láttam, hogy a két torony roppant súlyos. A két torony súlya olyan nagy volt, hogy nyomásuk kihatott a Föld bizonyos pontjaira. Ez úgy mutatkozott meg, hogy amint a tornyok nyomták a földet, a földgömb bizonyos zónái idõnként kipúposodtak. Ezek a zónák leginkább Dél és Közép-Amerikában meg Afrikában voltak láthatóak. A kipúposodások hol növekedtek, hogy csökkentek, mintha légnyomás feszítette volna egy gumilabda gyengébb, elvékonyodott falát.

Abban az idõben volt egy kedvenc sörözõm, amelyet New York Pub-nak neveztek. Beûltem sörözni háttal az utcának. Amint a sörömet szürcsölgettem, a falon lévõ óriásplakátot szemléltem. A szemközti falon a közismert manhattani kép volt, az a tenger felõli felvétel, középen a két ikertoronnyal. Amint a plakátot nézegettem, hirtelen beugrott az álmom, amely már ki is ment a fejembõl. Egyszerre csak megsejtettem, hogy ez biza valami rosszat jelenthet, de elhessegtettem magamtól a gondolatot.




Kb. egy hét múlva korábban mentem haza a munkából. Az akkor 1 éves fiacskámmal játszodtam a padlón, majd bekapcsoltam a TV-t. Ekkor, az elsõ torony már füstölt. Ugyanaz a kép volt elõttem, amelyet az álmomban is, meg a bárban is láttam. Elborzadva bámultam a történteket, remélve, hogy mégsem olyan nagy a baj. Amikor láttam, hogy becsapódik a repülõ a második toronyba is, akkor már tudtam, hogy bizony nagy a baj. Néztem az elém táruló képet és azon gondolkodtam, hogy vajon ez mit akar most jelenteni.




Ekközben leomlott az elsõ torony. Amikor láttam a leomló tornyot, önkéntelenül is az az igerész jutott eszembe, hogy:
(Jel. 14.8, Károli) Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! mert az õ paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek ( Iz 21:9; Jel 14:8).
Aztán leomlott a második torony is… Nemsokára mutatták a légi felvételeket egy szatelirõl, amint az ûrbõl is látszott Manhattan füstje. Az én álmom is az ûrnek kb. ebbõl a pontjából mutatta meg Manhattant. Ekkor az az igerész jutott eszembe:
(Jel 14,11) Gyötrelmének füstje felszáll örökkön-örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása előtt, s viselték nevének bélyegét." (Jel 19,3)  Másodszor is felhangzott: "Alleluja! És a parázna asszony füstje felszáll, örökkön-örökké!"

Azóta sok mindent össze-vissza irtak a 9/11-es eseményekrõl, de ezek közül a legreálisabbnak a közetkezõt találtam: A felhőkarcolók építése összefügg a gazdasági válságokkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése