2007. november 17., szombat

Filmnézés keresztény szemmel

Gondolatok a Gladiátor (2000) mûvészfilm margójára

Bevezetõ

"Hatalma csúcsán a római birodalom óriási volt. Az afrikai sivatagoktól Anglia északi határáig húzódott. A világ népességének egy negyede élt és halt a cézárok uralma alatt. Krisztus után a 180-ik esztendõ telén, Marcus Aurelius tizenkét éves hadjárata a barbár germán törzsek ellen a végéhez közeledett. Már csak egy utolsó erõd áll a római gyõzelem és az egész birodalmat betöltõ béke útjában." Így kezdõdött az a film amelyet mozdulatlanul néztem végig az utolsó felírat eltûnéséig…

A film témája

A történet 180-ban kezdődik, Marcus Aurélius utolsó hódító hadjáratán. A rómaiak megnyerik az utolsó csatát is a barbár germánok ellen. A csata után Maximusnak egyetlen vágya, hogy hazatérhessen a családjához. A haldokló császár nem bízik meg saját fiában, Commodusban, ezért Maximusra bízza a kormányzóságot, és megkéri rá, hogy állítsák vissza a köztársaságot. Maximus apjaként szereti az öreg uralkodót, és egykor lányával romantikus kapcsolatban voltak. Másnap hajnalig gondolkodási időt kér a haldokló császártól. A császárt az éjszaka meggyilkolja a fia, miután az közli vele, hogy nem ő lesz a következő uralkodó. Commodus kerül hatalomra. Első parancsaival halálba küldi vetélytársát, és annak családját. A hadvezér megmenekül, de feleségét és fiát meggyilkolják. Ő rabszolgasorba kerül, és egy távoli provinciában gladiátorként éli életét. Időközben a gladiátor csapat vezérévé válik. Eközben Commodust kormányzása során folyamatos kudarcok érik. Testvére próbálja elsimítani a feszültségeket. A húga gyermeke élete miatt nem mer nyíltan szembeszegülni a bátyjával, Commodust eközben beteges erőszakos nemi vágy fűzi húgához. Commodus, hogy a nép kedvére tegyen 150 napig tartó harci játékot rendez. A játékokon felbukkan Maximus is, mint gladiátor. Az egykor kiváló katona sorra nyeri meg a küzdelmeket, és hatalmas népszerűségre tesz szert a nép körében. A császár előtt egy küzdelem után felfedi Maximus a kilétét. Halálos párviadalt vívnak egymással, amiben Commodus elbukik, Maximus pedig belehal a sérüléseibe.

Russell Crowe - Maximus
Joaquin Phoenix - Commodus
Connie Nielsen - Lucilla
Richard Harris - Marcus Aurelius
Oliver Reed - Proximo
Rendezte : Ridley Scott




A belemélyedés

A film megnézése után elgondolkodtam, ugyan mi lehetett az, ami annyira megragadott ebben a fimben. A film dinamikája? Russell Crowe egyénisége? A hõs története? A véres jelenetek? Egybõl Szent Ágoston vallomásai jutottak eszembe, amelyben megtévelyedett barátjáról ír, aki megszédült az aréna véres jeleneteitõl és szemét sem tudta levenni a küzdelmekrõl… Majd késõbb, kezembe került a film bõvített változata. Ez 20 percel hosszabb mint a mozis változat, plusz van még egy extra lemeze, amely a filmezést dokumentálja. Ezt is érdemes megnézni. Ezen Ridley Scott rendezõ számol be a film forgatása alatti munkálatokról, hogy mit is gondoltak ki elõre és végül mi született meg...

Elsõ fázisban, egy olyan rómakori fimet akartak megvalósítani, amelyben ki legyenek küszöbölve a korábbi hasonló fimek tévedései, amely valódinak és hitelesnek hasson. Azt akarták elérni, hogy a viselkedés, a ruházat, a csaták, stb. lehetõleg minél valódibbnak látszodjanak. Késõbb azonban másként alakultak a dolgok, sok olyan ötlet valósult meg, amely jóval túlmutatnak egy történelmi film keretein. A képek maguktól beszélnek, de olyan sorrendeben, hogy megértésükhöz többszöri megtekintés szükséges. Lehet, hogy elragadtatom magam, de hajlok kijelenteni, hogy a Szentlélek vezette ezeket a mûvészeket. A továbbiakban ezeket a képsorokat fogom boncolgatni...

Elsõ kép: Maximus és a búzatábla

Maximus sétál a búzatáblában. Csak a bal keze látszik, amelyen a jegygyûrüjét viseli. A búzatáblában lépegetve a kalászokat símogatja.  Ezt a jelenetet valójában csak képzeli a csata elõtti percekben, amint összeszedi lelki erejét. Egy pillanatig még gondolkodik, majd felrázza magát... A katona felkészült a harcra!...

A továbbiakban kiderül Maximus vágya, hogy az ütközet után kérje felmentését a császártól és hazamenjen aratni. Egyetlen vágya, hogy családja körében lehessen és békében arathassa földje termését. Ez a kép többször megismétlõdik a film alatt, de ekkor már egy furcsa négyszögletü épület is megjelenik a búzatábla szélén. Ez egy négyszögletû, egyszintes, falszerû épitmény, amelynek a jobb szélén egy kékes színû kapu áll. Maximus a kapu felé tart... Errõl az épületrõl a késõbbiekben írok.

Mivel ez a kép, a titokzatos épület miatt, átsíklik Maximus képzeletétõl egy mélyebb lelki értelemre, önkéntelenül is az Úr Jézus jut eszembe, amint tanitványaival halad át a gabonatáblában (Lk 6:1). Majd késõbb az Úr Jézus ezt mondja:
Lk 10:2 "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.

Maximus gyûrûje, a feleségével kötött szövetséget és az iránta való hûséget, szeretetet jelképezi. A búzakalászok símogatása feleségének és gyerekének szól... Isten is szövetséget kötött népével, eljegyezte népét, feleségül veszi népét... Eljön sarlójával megsímogatni, learatni búzáját (ami nem más, mint az Õ népe), hogy szérûjébe gyûjtse azt:
Jel 14.16 A felhőn ülő pedig ledobta a sarlóját a földre; és learatták a földet.
Mt 3.12 Szórólapátja már a kezében van. Kitakarítja szérûjét, a búzát csûrébe gyûjti, a pelyvát pedig olthatatlan tûzbe vetve elégeti.”

Második kép: Madárka az ágon

Maximus, amint felocsudik az otthonáról való ábrándozásból, indulni akar a sereg felé. Ekkor megpillant egy verebet, amint a faágon rendezgeti tollait. A veréb megrázza magát, majd felröppen. A komor hadvezér utánanéz és minha elmosolyodna… Maximus mosolya látszólag a madárka szelídségének és szabadságának szól, de a csata elõtti kontextusban, az Úr Jézus bíztatása jön be:
Lk 12:6-7 "Ugye öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten. Nektek pedig még a hajatok szálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!"

A harmadik jelenet: Maximus a markába dörzsöli a földet és megszagolja

A filmben összesen hat harci jelenet van: a germán törzsel való csata, két provinciai gladiátor harc, két római gladiátor harc a Colosseumban és a végsõ küzdelem Commodus-al ugyancsak a Colosseumban. Maximus minden harc elõtt lehajol, egy marék földet vagy homokot vesz kezébe, szétsúrolja tenyerében, majd megszagolja. Ez a többször megismételt jelenet nagyon hatásos, fõleg tekintettel a harci jelenetek izgalmasságára. Itt mese nincs, az ember önkéntelenül is arra gondol, hogy:
Ter 3:19 Mert por vagy és a porba térsz vissza."

Maximus mindig tudatosítja magában a halált, közel viszi tudatát a halálhoz, az elmúláshoz. Látszik, hogy úgy él, mint aki mindig készen áll fogadni a halált. Mi így élünk?...

Negyedik jelenet: Maximust a katonák Uramak és Vezéremnek szólítják

Látszik, hogy a katonák bíznak Maximusban, a hadvezérben, a vezetõjükben és mesterüknek tekintik õt, akit bátran követhetnek, mert vele bíztos a gyõzelem. Jézus mondja: Jn 13.13- Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok.. vagy
Luk. 6.46 Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem * mívelitek, a miket mondok?

Vajon tudatosítjuk, hogy Krisztus a mi Maximusunk? Komolyan vesszük Õt, mint a mi Urunkat és Vezérünket?...

Ötödik jelenet: Marcus Aurelius sóhaja

A germán törzsel vívott csata tétje a végsõ gyõzelem, amely bíztosítja a Pax Romana-t, nagy római békét. Már több birodalom volt, amely által a történelem Ura bíztosított az embereknek egy élhetõ, lakható közeget, egy országot és egy törvényt. Volt már az asszír birodalom, majd a perzsa, a méd, a görög és végül a római birodalom. Ezek békéjét ember hozta létre erõszakkal, fegyverrel és rengeteg kiontott vérrel. Az írások szerint az utolsó birodalom alatt gurul le Isten hegyérõl az a szikla, amelyet kéz nem mozdított meg és töri össze ezeket a birodalmakat. Ekkor e szikla által jön létre egy olyan királyság amely örökkön-örökké fog tartani:
Dán 2.32-34(-a 44-ig) A szobor feje tiszta aranyból volt, melle és karjai ezüstbõl, hasa és ágyéka bronzból, lábszárai vasból, lábai meg részben vasból, részben agyagból. Ezt láttad, míg a (hegyrõl) le nem vált egy kõ anélkül, hogy hozzáért volna valakinek a keze. Ez eltalálta a szobor vas- és agyaglábát és darabokra zúzta.
Dán 2.44 Ezeknek a királyoknak az idejében az ég Istene olyan birodalmat támaszt, amely nem szûnik meg soha. Ez a birodalom nem száll át más népre. Összetöri és elpusztítja az összes többi birodalmat, maga azonban állni fog mindörökké.

Hatodik jelenet: Maximus a vacsora elõtt lemossa kezérõl a vért

A vacsora elõtt Commodus jelzi Maximusnak, hogy igényt tart szolgálataira. Maximus azonban haza akar menni családjához és gazdálkodni szeretne. Az egyik társának így mondja: "könnyebb lemosni a port, mint a vért…" Maximus tudatában van a bûn sulyának. Nem büszke gyõzelmeire és ismeri nyomorúságos állapotát amelybõl szabadulni szeretne.
Jer 2.22 Még ha nátronnal mosod is magadat, és jó sok lúgot használsz is hozzá: gonoszságod akkor is megmarad színem elõtt, bélyegül - mondja az Úr, a Seregek Istene.

A nagy csaták vérét is csak egyvalami moshatja le, és ez nem más mint a Bárány drága vére:
Iz 1:18„Ha olyanok volnának is bûneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Jn 1.29 „Nézzétek, az Isten Báránya! Õ veszi el a világ bûneit.

Hetedik jelenet: Maximus imádkozik
Miután beszélt a császárral, Maximus este imádkozik. Egy kis asztalkára, egy abroszra, apró bálványokat rendez el és hangosan imádkozik. Imájában megszólítja õseit, édesapját és édesanyját. Kéri õket, hogy õrizzék, óvják családját és erõsítsék meg õt, hogy méltó módon élhessen. Látszik rajta, hogy nem a bábukhoz, bálványokhoz imádkozik, hanem lélekben imádkozik. Azok a bábuk lehettek volna akár Jézus és Mária szobrocskák is. Az édesapa meg az édesanya valahol tudat alatt Istent, a Szent családot is jelentheti. Érzõdik, hogy a pogány világ már meg volt érve az Üdvözítõ fogadására:
Róm 8.19 Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.
Róm 2.14-15 Amikor a pogány törvény híján a természet szavára jár el a törvény szerint, törvény híján saját magának a törvénye. Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Errõl lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon...
Jn 4.23 De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar.Nyolcadik jelenet: Maximus megosztja gondolatait rabszolgájával

Maximus a császárral való beszélgetés után rájön, hogy valószínüleg semmi sem lesz a hazamenésbõl. Az est csendjében baráti módon elbeszélget rabszolgájával, majd közli vele, hogy valószínüleg mégsem mehetnek haza. Ez olyan keresztény vonás amelyet az Úr Jézus nyilatkoztatott ki:
Jn 15.15 Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek.

Kilencedik jelenet: Commodus bukása, Maximus felmagasztalása
Marcus Aurelius, mint isteni uralkodó, mint a világ ura, felelõséget érez népe iránt. Olyanra akarja bízni az uralkodást, aki békét tud biztosítani a birodalomnak, a világnak. Commodus nem bírja elviselni, hogy elesik a hatalomtól, ezért megöli az apját. Maximus mindvégig méltó módon viselkedig, míg legvégül életét nem adja Róma népéért. Itten észrevehetjük az Ábel-Káin ellentétet vagy az Ádám-Krisztus ellentétet, amelyet Pál szemléltet a Romaiakhoz írt levelében.
Zsid 11.4 Ábel a hittõl vezettetve mutatott be értékesebb áldozatot, mint Kain, és kapott bizonyosságot igaz voltáról, mert az Isten maga tett áldozati ajándékairól tanúságot. Hite által még holtában is beszél.
Róm 5.14 Mindamellett a halál Ádámtól Mózesig úrrá lett azokon is, akik nem vétkeztek a törvényt megszegve, mint Ádám, aki az Eljövendõnek elõképe.
1Kor 15.45 Ahogy az Írás mondja: „Ádám, az elsõ ember élõ lénnyé lett”, az utolsó Ádám pedig éltetõ lélekké.

Tízedik jelenet: A küzdelem Commodussal
Commodus teljesen fehérbe volt öltözve, míg a prétoriánusok teljesen feketébe. A ruházatok színe és a megjelenés a Colosseumban, egy rossz, kifordított értelemben véve, a pápa és a papok reverendájára emlékeztet. Valójában, a világosság angyalának, valami istenfélének tünteti fel magát a bukófélben lévõ gyalázatos császár:
2Kor 11.14 S ez nem csoda, hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát.
Iz 14.12 Hogy is hullottál le az égbõl, te fényes csillag, hajnalnak fia? Hogyan buktál a földre, te, aki szolgaságba döntötted a nemzeteket?
Hasonlóképpen bukik el a gonosz császár is.

Tizenegyedik jelenet: Maximus haldoklása és viziója

Az elõre megsebesített vitéznek még van ereje végezni a galád császárral, de a harc után elesik és teljesen elvérezve kileheli lelkét. Haldoklása közben ismét azt a gabonaföldet látja és azt a különös négyszögletü épületet, amelyen a kék kapu hívogat. Ekkor eléri a kaput és az feltárul elõtte. Odabent, az otthona elõtti sétány látszik, amelyen szalad vele szembe gyereke és felesége. A négyszögletû épület belseje Maximusnak az eljövendõ örök élet és boldogság színhelye, amelyet a családjával való találkozásban remélt.
Jel 21.16(-27-ig) A város négyszögben épült, a hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost e náddal: tizenkétezer stádium. Hossza, szélessége és magassága ugyanannyi volt.
Jel 21.27 Nem jut oda be tisztátalan, sem gonosztevõ, sem hazug, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
Ebben a jelenetben a rendezõ, tudatosan vagy sem, a menyországot jelenítette meg.

Tizenkettedik jelenet: Maximus megdicsõülése

Ebben a jelenetben, Lucilla felmagasztalja Maximust mint Róma megmentõjét. Magasra emelik holtestét és díszmenetben viszik ki az arénából. Egy ember, aki élete árán megmentette a világot. Világos, hogy az Úr Jézusról vették a mintát:
Jn 11.50 Nem fogjátok fel, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon.”
Mk 10.45 Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy õ szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Utószó
Sokan felróják a kemény harci jeleneteket, hogy a film nem hívõ embernek való. Ne feledjük el, hogy ez volt és ez van ma is a világban. Az Úr Jézus azt mondta:
Mt 10:34 Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot.

Végül is mit mondjak? Ajánljam a film megnézését? Nem ajánlom...
1Kor 10:23 „Minden szabad”, de nem minden használ.

„Minden szabad”, de nem minden szolgál javunkra. Ha valaki virraszthat és engesztelhet, helyesebben cselekszi. De ha még nem vagy elég szent és szükségét érzed, hogy megpihenj egy film nézése közben, akkor keresd a filmben is Jézus Krisztust, Isten nagyobb dicsõségére.
Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése