A Lélek meggyõzött

Beszámoló az Élet a Lélekben plébániai imacsoportok 2007-es találkozójáról

Akárcsak a tavaly, az idén is fixre érkeztem a Segítõ Mária Liceum bentlakásához. Abban bíztos voltam, hogy nem fogok helyet találni, de azt, hogy abba a hodály díszterembe alig tudjam magam bepréselni, nem gondoltam volna...
Egy rövid dicsõítés után, Bajcsi Tibor testvér gondolatai által hangolódtunk a bûnbánatra és Isten országa utáni vágyakozásra. Elmélkedésében drámai módon rávilágított arra, hogy a mai keresztény ember sokszor mennyire megosztott és felületes vallásosságában. Szükség van az Istennek szánt idõre, térre, emberre: Istennek szánt életre… Aztán következtek a tanuságtételek, … egyik a másik után … Mindenféle ember: idõs, fiatal, férfi, nõ, mûvelt és egyszerû, kiálltak és lebilincselõ egyszerüséggel, spontaneitással tettek tanuságot a feltámadt Jézus Krisztusról, aki belépett életükbe, megmentette és meggyógyította õket. Az egész olyan volt mint egy meghitt esti beszélgetés a tábortûz körül… Szerre elmondták történetüket és mi megmelegedve, örömmel hallgattuk… Roppant hiteles volt. Summázva, azt gondolom, hogy az egyszerüség, az igazság és az erõ jellemezte a történteket. Amint Pál apostol írja a Korintusziakhoz írt elsõ levelében: "nem bölcselkedéssel, hanem Krisztus keresztjének ereje által"(1 Kor. 1:17), mert "Isten országa nem beszédbõl áll, hanem erõbõl" ( 1 Kor 4:20). Ezek az egyszerû emberek meggyõztek a Lélek ereje által, hogy igenis érdemes felkelni és elindulni az atyai ház felé (Lk 15:18).
A találkozónak volt egy megpróbáló eseménye is, ami sokatmondó volt lelki értelemben. Reggel, amint a buszok jöttek Csíkszereda felé, Tusnád körül az egyik buszból kiesett egy asszonyka. Valahogyan kinyílott a buszajtó és a kiesett testvérnek megsérült a jobb keze és jobb lába. A kezelés és a dolgok rendezése után, a testvérke még elért a szentségimádásra és hálát adhatott az Úrnak, hogy ennyivel megúszta. Ez lelki értelembe véve arra figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, mert nem elég csak felülni az ígéret földje felé tartó buszra, mert onnan ki is lehet esni. Ki lehet esni Isten kegyelmébõl és annak súlyos következményei lehetnek. De ugyanakkor innen is van menekülés, mert akinek hite van, ha hétszer elesik is feláll (Péld 24:16).
A tanuságtételek között volt a közbenjáró ima, amikor imádkoztak a gyógyulásokért, szabadulásokért. Már a tavaly is lefilmeztem a Lélek kiáradásának ezt a megnyilvánulását. A teremben hol innan, hol onnan vihogások, kacagások csengtek fel. Sokan csodálkozva néztek körül, hogy lássák mi történik. Õk még nem tudták, hogy a Szentlélek "csiklintja" az emberek szívét, amikor kiárad az öröm és szeretet lelke … A tavaly pld. egy idõs, tisztes apácát filmeztem le, amint a Lélektõl elnyugodva egy negyed óráig kacagott. Ilyenkor az ember lelke mélyen egyesül Istennel és szabadulást, gyógyulást nyer. Ez valahogyan hasonlít a võlegény és a menyasszony nászéjszakájához, szerelmeskedéséhez…
Délután Gábos Zoltán plébános úr tartott tanítást, majd az újabb tanúságtételek után a szentségimádás következett. Itt csak egy imát emelnék ki a tizennyolcból, amelyre még most is libabõrös lesz a hátam… Egy kb. 70 éves bácsika, elég sokat várakozott, míg õ is letérdelhetett az Úr elé. Remegõ hangon, szívre tett kézzel köszönte az Úrnak, hogy meggyógyította bénaságából és újból járhat. Ezt nem lehet leírni…
A találkozó csúcspontja a bezáró szentmise volt. Homíliájában, Tamás József püspök atya az “Isten lélek, lélekben és igazságban kell imádnunk “ (Jn. 4:24) témakört fejtette ki az õ megszokott alaposságával. A mise végére, a püspök atya szemmel láthatóan kivírult amint a Szentlélekkel eltelve a testvéri közösségben örvendezett. A találkozó erõteljes dicsõitésben és kitörõ örömmel fejezõdött be.
A statisztikáról csak annyit, hogy több mint ezer résztvevõ volt, kb. nyolcszázan járultak szentáldozáshoz. Lehet, hogy van aki pontosabb adatokat tud, de én úgy gondolom, hogy az Élet a Lélekben plébániai imacsoportok találkozója, mára, Erdély legtekintélyesebb katolikus megújulási rendezvényévé nõtte ki magát. Áldja meg az Úr a szervezõket és jövõre adjon nekik egy nagyobb helyiséget.